Földgázt neki!

Az alternatív gépjármű hajtásmódok, hajtóanyagok közül legtöbbször a különböző formában tárolt, vagy a helyszínen előállított elektromos áram kerül napirendre, holott rövidtávon sok más, a jelenlegi infrastruktúrával és műszaki megoldásokkal használható megoldás létezik. Ilyen a CNG, azaz a sűrített földgáz is, mely hamarosan Magyarországon is népszerű lehet.

A gázüzemű autózás sokáig tiltott tevékenység volt Magyarországon. A házilag beszerelt, és házi módszerekkel töltött tartályok valóban hordoztak magukkal bizonyos veszélyeket, amiket nem a tiltással, hanem a pontos szabályzással lehetett volna megszüntetni. A nagy áttörést az 1990-es évek jelentették, amikor a “gyári”, azaz kifejezetten autók gázüzeműre alakításával foglalkozó cégek termékeit és technológiáit engedélyezték a hatóságok. Ezek az utólagos átalakítások – és a hozzájuk tartozó töltőállomás infrastruktúra – a cseppfolyós propán-bután gáz (LPG) használatára alakult ki, ugyanis kisebb beruházást igényelt, pontosan a cseppfolyós halmazállapota miatt. Ez a hajtóanyag is jelentős előnyöket biztosít mind a felhasználók, mind a környezet oldalán a benzinnel és gázolajjal szemben, de nem akkorát, mint a földgáz (CNG).

A földgázt sűrítve, de továbbra is gázhalmazállapotban lehet és kell tárolni a felhasználás helyén, az autóban, de a magas nyomás miatt sokkal összetettebb feladat a kezelése. A töltőállomások és az autókba szerelt berendezések is eltérnek a PB gáz esetében használttól, viszont a CNG további előnyöket is tud biztosítani, minden fél számára. Az ipari és lakossági célra is használt földgáz legnagyobb arányú alkotóeleme a metán, melynek elégése a hidrogén után a legkevesebb károsanyag-termeléssel jár.

A jelentős többletberuházást igénylő infrastruktúra – egy CNG töltőberendezés megépítése az engedélyeztetéssel és a kivitelezéssel együtt több tízmillió forint – kiépítése mellett az is nehezítette az elterjedését, hogy egy-egy jármű utólagos átalakítása többe kerül a CNG esetén, mint az LPG-nél. Az autógyárak közül azonban egyre több – pl. Fiat, Opel, Renault, stb. – ismeri fel a CNG-ben mint hajtóanyagban rejlő lehetőségeket, és készítenek nagy sorozatban kifejezetten földgázüzemű autókat. Az EU-s szabályozás szerint, ha egy járműben maximum 15 liter térfogatú a benzintartály, és az elsődleges hajtóanyaga a CNG, akkor az tisztán gázüzeműnek minősül, és így jelentős kedvezményekben részesül. Magyarországon ez azt jelenti, hogy az ilyen autók regisztrációs adója – hasonlóan a hibridekhez – 190 ezer Ft, függetlenül a motor hengerűrtartalmától.

Ami szintén gátolta, és jelen pillanatban is akadályozza a CNG üzemű járművek elterjedését, az a töltőállomás hálózat hiánya. Két regionális gázszolgáltató társaság ugyan üzemeltet ilyeneket, de ezek elsősorban – egy-egy kivételtől eltekintve – saját használatra épített, lassú kutak, ahol egy járművet több óra alatt lehet földgázzal feltölteni.

Az áttörés 2011 szeptemberére várható, amikor a budapesti Kőbányai út egyik hajtóanyagtöltő állomásán üzembe helyezésre kerül a FŐGÁZ nyilvános CNG töltőberendezése. Ez már gyorstöltő lesz, ami azt jelenti, hogy 1-2 perc elegendő egy átlagos CNG üzemű jármű teletankoláshoz. A környéken székhellyel, telephellyel rendelkező cégek számára – amelyek autóinak így nem jelent nagy kerülőt a kút felkeresése – valódi alternatívát jelenthet a CNG, azaz földgáz, mint hajtóanyag. Ehhez már csak a megfelelő autóparkot kell kialakítani. A kínálat jelenleg Fiat és Opel modellekre korlátozódik, a Zafira pl. 1,6 turbómotorral 6 211 ezer Forinttól elérhető, ami ugyan 200 ezerrel több, mint a hasonló teljesítményű dízel, de az üzemeltetési költségek – egy kg földgáz jelenleg a győri töltőállomáson 250 Ft, és 2010. január 1-től nem terheli jövedéki adó sem -, valamint a CO2-t leszámítva kedvezőbb károsanyag kibocsátása révén megtérül a többlet befektetés. A jelenleg érvényes hajtóanyagárak mellett kb. 60 ezer km szükséges ehhez.

Egyelőre tehát fehér hollónak számítanak Magyarország útjain a sűrített földgázzal működő járművek. Az üdítő kivételt Szeged jelenti, ahol a városi tömegközlekedésben üzemelő autóbuszok egy része üzemel CNG-vel, amivel hozzájárulnak a város levegőjének tisztaságához.
A földgáz mint hajtóanyag használatának elterjedését kívánja segíteni a 2011 áprilisában megalakult Magyar Gázüzemű Közlekedés Klaszter Egyesület is. A környezet védelméért és a tisztább közlekedés megvalósításáért elhivatott cégek összefogásaként életre hívott egyesület célja, hogy a földgáz és a megújuló forrásokból származó biogáz releváns mennyiségben vegye ki részét a közlekedési célú hajtóanyagokból.

Az európai jó tapasztalatokra alapozva az Egyesület célkitűzése az, hogy a hazai penetráció rövidtávon elérje kontinens gázüzemű jármű és gáztöltő infrastruktúra elterjedésének 1 %-át. Ehhez 25-30 nyilvános töltőállomásra és további privát – tehát nem csak saját flották töltésére szolgáló – kútra van szükség, amellyel párhuzamosan mintegy 1500 autóbusz, 1100 nehéz teherjármű és 10-15 ezer személyautó, kisáruszállító forgalomba állására számítanak. Energetikai szempontból, ez a járműszám a hazai közlekedés energiafelhasználásának nagyjából 2 %-át fedezi majd. Eközben Magyarország biogáz termelő képessége elérheti a hazai közlekedés energiaigényének egyharmadát is, amely mennyiség akár 6 millió tonna CO2 légkörbejutásától mentesítheti az országot.

Az autógyárak is egyre nagyobb mértékű földgázhasználattal kalkulálnak a közeljövőben, és erre az is “bizonyíték”, hogy az Audi győri motorgyártó- és fejlesztő központjában is kiépítettek egy töltőállomást, amivel a még fejlesztés, tesztelés alatt levő erőforrásokat tudják földgázzal ellátni.